Két tétel tanulása között múlt hét szombaton kijutottam az egyik kedvenc helyemre. Délután fél 4 körül értem ki a területre. A Nap már lemenőben volt. Egy kisebb őzcsapattal találkoztam össze. Feléjük vettem az irányt és elkezdődött a szokásos kúszás-mászás. A szép fények, az időjárás és a közeli tanya irányából szóló hangos zene is nekem kedvezett. Körülbelül fél kilométert kúsztam utánuk... másnap jól esett az izomláz.
Néhány hóvirágos kép a kertünkből...
Egy interjú is megjelent velem a Kőrösi Újság februári számában. Szeretném megköszönni a cikket és Szigetvári Kriszti munkáját! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése